A DIN EN 62305-3 (VDE 0185-305-3) rámutat arra, hogy különleges esetekben az épületen kívül, a levezetések közelében az érintési feszültség életveszélyes lehet, még akkor is, ha a villámvédelmi rendszert a legújabb szabványosításnak megfelelően tervezték meg.
Különleges esetek például a nagy látogatottságú épületek - például színházak, mozik, bevásárlóközpontok - bejárati vagy raktárterületei, ahol a közvetlen közelben csupasz/nem szigetelt levezetők és villámvédelmi földelők vannak.
A különösen exponált (villámveszélynek kitett), a nyilvánosság számára szabadon hozzáférhető objektumok, pl. menedékházak esetében is szükségesek lehetnek intézkedések a megengedhetetlenül magas érintési feszültségek elkerülésére.

Az érintési feszültség definíció szerint az a feszültség, amely az embert a földön álló felülete között (a levezetőtől kb. 1 m távolságra) és a levezető megérintésekor éri. Az áram útja itt a kézen át a testhez és a lábakhoz vezet (lásd 1. ábra).
Az épületen kívül tartózkodó személyek számára a veszélyzóna a talajszinten kb. 3 m magasságban és a levezető körül 3 m távolságban van meghatározva.
A DIN EN 62305-3 (VDE 0185-305-3) E.4.2.4.2. szakasza szerint az érintési feszültség ellen védendő terület megfelel egy kinyújtott kezű személy ujjbegyeinek magasságának és járulékosan az s elválasztó távolságnak (lásd 2. ábra). Ezen túlmenően a lépésfeszültséget is figyelembe kell venni az építmény / a levezető környezetében.